A Balaton befagyása kulcsfontosságú, sajátos ökológiai környezetet teremt a tó életközösségének: ilyenkor a lebegő anyagok leülepszenek és tisztul a víz, és a vermelő, téli nyugalomra helyezkedő halakat sem zavarja ilyenkor a hullámzás. Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebbszer fagyott be a tó, idén is szokatlanul enyhe volt a tél. Ennek azonban nem volt hatása a vízminőségre.

A tó vízszintjével kapcsolatban az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta: a szint szabályozása előtt volt egy természetes vízszintingadozás, ez volt a legjobb a tó élővilágának.

„A nádasoknak és a halak ívásához is kimondottan ideális lenne, ha a Balaton ki tudna önteni és azután vissza tudna húzódni” – mondta Boros Gergely, hozzátéve: a szabályozott vízszint nem feltétlenül ideális, de most nem alacsony a vízszint, az utóbbi napok esőzése megtette hatását.

„A Balaton vízminősége – azt kell, hogy mondjam – kiváló”– fogalmazott a szakember, hozzátéve: klorofilban szokták jellemezni az algabiomasszát, mely jól mutatja a tó eltartóképességét. Ezen mutató alapján a magyar tenger évek óta nagyon jó értéket mutat.

A szakértők algaburjánzásra sem számítanak. A szennyvíztisztítási technológiák modernizálásának, és a tó vízgyűjtő területén történő műtrágyahasználat visszaszorulásának köszönhetően nem érkezik már olyan sok tápanyag a tóba. Emiatt az utóbbi években nem volt olyan mértékű algaburjánzás, illetve nem jelentek meg olyan fajok, amelyek bármilyen veszélyt is jelentenének az emberi szervezetre, és ilyen nem is várható.

A víz kiváló minőségét jelzi, hogy tavasszal a part menti köveken megjelentek a vörös moszatok.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa arra figyelmeztet: a Balaton vize helyenként barnásra színeződhet, ám ez nem veszélyes. A vízgyűjtőről, a Kis-Balaton felől, valamint a déli parti befolyókon huminban gazdag víz jut a Balatonba. Ez a mocsári növényzet lebomlásából származó, magas széntartalmú vegyület, de az emberi egészségre semmilyen kockázatot nem jelent.

A Balatoni Limnológiai Intézet a veszélytelen jelenségek magyarázatán túl arra is figyelmeztet, hogy a nádasok területe folyamatosan darabolódik és csökken, ami fontos élőhelyek eltűnését jelenti, továbbá a tó életében a nádasok szűrőfunkciót is betöltenek, s így ez is visszaszorul. A túlszabályozott vízszint miatt volt, ahol 2-3 métert is visszavonult a nádas, több területen pedig kiirtották a növényt.

Jól fejlődött a tóban a hínárállomány, ami nem csoda az enyhe időben, ez természetes folyamat. A halállománnyal kapcsolatban Boros Gergely elmondta: jó néhány olyan halfaj is nagy számban jelen van a tóban, amely része a tó természetes élővilágának, de jól érzi itt magát, megtelepedett. Ilyen például a busa – amelyről nem tisztázott, hogy növekszik-e a száma vagy sem -, a naphal, az ezüstkárász és a törpeharcsa.

„Ezekkel főleg az a baj, hogy az élőhelyekért és a táplálékforrásért is versengenek ezek az invazív fajok, amelyek ráadásul gyakran életrevalóbbak az őshonos állatoknál, és képesek őket kiszorítani, vagy legalábbis jelentősen visszaszorítani a populáció méretét” – emelte ki a szakember.

(forrás: infostart.hu; kép:8200.hu)