A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó melegvízű forrásokról kapta. Királyi adományozások során a helység már 1217 előtt Turul ispán birtoka lett, aki a Templom-dombon alakította ki gazdasági központját és kegyúri templomát. Nagy Lajos 1378-ban kelt adománylevele a települést mezővárosként is említi.