Csodás képeket kaptunk a mai naplementéről
Annyira szép, biztosan Egri Józsefnek is ilyet látványban volt része, mikor megírta a Balatoni naplemente című versét.
És csak ül, a vízre néz,
a tó ringatja ráncos arcát,
de átható tekintetét
a víz redői sem takarják;
és zöld tükrében látja ő
a háttal elfödött világot,
hallja a föld neszét, amint
a nádasok közt átszivárog.
Akár a nyugalom köve,
a Badacsony úgy áll a parton;
bazaltlépcsőin száll a nap,
szőlői közt bujkál az alkony,
s a lejtők forró útjain,
a fák lombját ezüstbe mártva,
a házak, pincék résein,
folyik a fény, az égi láva.
És látja, ott a hegy mögött
a zöld öböl átlép a rétbe,
hegyek bocsátják hajlatuk
táruló, sima szőnyegére;
vonat kígyóz a síkon át,
szalad az út fehér szalagja,
s az Aranykagyló-völgy felett
a messzi víz hunyorg a napba.
Barázdált arca vízre néz,
de szeme egyre érzi, látja,
ahogy körötte tündököl,
csodákat ír a fény, a pára.
És tudja: nincs szilárd világ,
a föld, a hegy se mozdulatlan,
valami lelkes lendület.
(fotók: Rábai Rita)
About Author
