Egy-egy falu életének múltidézőjeként állnak az épületek.
A Balaton-felvidék egyedi hangulatú tájegység, a bájos falvakkal körülvett, festői fekvésű Káli-medence, ami sokak szerint nem is tájegység, hanem maga egy életérzés.
Aki már járt a Káli-medencében, az bizonyára tudja, hogy több faluban találhatók mosóházak. Hasonlók Európa területén Ausztriában, Franciaországban, Svájban és Németországban lelhetők fel.
Mosóházak
A mosóházak a Balaton-felvidék speciális, Magyarországon csak erre a tájegységre jellemző épületei. A falu asszonyai ide jártak mosni, így ez fontos közösségi helyszín is volt egyben.
Általában hetente egyszer mostak, nagymosás pedig havonta volt. A ruhát a fejükön, lavórban vagy talicskán hozták ki. A beáztatott ruhát beszappanozták, majd összehajtogatva sulykolófával verték ki belőle a szennyeződést. Ezután a ruhát kicsavarták.
Az ágyneműt, fehérneműt hazavitték kifőzni, utána visszahozták kiöblíteni. A munkafolyamat 3-6 órán át is eltartott, közben volt idejük az asszonyoknak megbeszélni a falu ügyes-bajos dolgait.
A mosóház néhol egybeépült a vágóhíd épületével, amelyet szombatonként használtak, amikor nem volt mosás.
Amikor nem volt vezetékes víz, az embereknek a természet adta lehetőségeket kellett kiaknázniuk, így az esővíz összegyűjtése mellett nagy hangsúlyt fektettek a felszín alatti vizek kiaknázására.
A Káli-medence legtöbb mosóházát egészen az ötvenes évekig használták, ma pedig egy-egy falu életének múltidézőjeként állnak, köszönhetően a települések közösségei értékmentő munkájának.
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotók: Bódi Katalin
