Két balatoni település partjainál mértek magas algaszintet

Két balatoni település partjainál mértek magas algaszintet

Riadalmat okozott, hogy ismét megjelent a fonalas kékalga a Balaton egyes partszakaszain – megérkeztek a legfrissebb mérések eredményei. A Balaton kutatására ugyanakkor egyértelműen több energia kell és az is kérdés, működik-e még egyáltalán szűrőként a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere – írja az infostart.

Jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében. A jellemzően a inkább a nyár elején tenyésző algafaj megjelenése a kánikulának köszönhető. A jelenség attól látványos, hogy ez az alga képes felúszni a víz tetejére és ott nagy tömegben jelenhet meg – mondta az InfoRádióban Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.

Ezen algák megjelenése bár riadalmat okozott, még nem azt jelenti, hogy nagy baj lenne a Balatonnal – fejtette ki a szakember, hozzátéve, hogy ez nem ugyanaz az algafaj, amely a 2019-es nagy algásodást okozta. Ráadásul a kékalgák például a szeles időjárás és a lehűlés hatására is eltűnhetnek. A tó vizének minősége nem romlik a jelenlétüktől, ám a fürdőzőket zavarhatja – sőt az érintett strandokon fürdés után ajánlott lezuhanyozni.

Mivel az alga szaporodásának a víz magas foszfortartalma kedvez, ezért hosszabb távon ennek az anyagnak a csökkentése lehet a megoldás – tette hozzá a szakember az InfoRádióban. Néhány óra leforgása elég volt Két polgármester is arról számolt be az MTI-nek, hogy az elmúlt napokban olykor akár pár óra lefogása alatt nagy mennyiségű alga jelent meg a strandjaikon, ami kisebb szél hatására a partra sodródott, illetve eltűnt.

A legfrissebb mérések szerint az elmúlt napra már jelentősen csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, nagy részük eltűnt, és a remények szerint a pénteken érkező szél és lehűlés tovább javít a helyzeten. Egyre nyilvánvalóbb ugyanakkor, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra – közölte csütörtökön Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos.

Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.

Két strand volt érintett a legutóbbi mérések szerint

A most megjelent, de jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a legutóbbi, szerdai vízminták szerint Szigliget és Balatongyörök partjainál továbbra is jelen van. Ahol felbukkant, ott közvetlenül a vízfelszínen magas A-klorofill-értéket mértek, azonban a teljes vízoszlopot tekintve ezeken a helyeken is alacsony, megengedett határérték alatti az érték – mondta csütörtökön Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa. Ennek a felszínre úszó algafajnak az időjárástól függően dinamikusan változik a jelenléte: szélmentes kánikulai napokon felbukkan, majd kisebb szelek, lehűlés hatására eltűnik – magyarázta a kutató.

A szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron – tette hozzá.

Szári Zsolt miniszteri biztos szintén csütörtökön arról beszélt, hogy a Balatonnal kapcsolatos kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez.

Jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell – szögezte le.

A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy

a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját,

vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.

Forrás: infostart.hu
Kiemelt kép: unsplash.com / Daria Ra